Aranyásztőzsde
Ez a szó jutott ma reggel eszembe,
amikor a vízállás előrejelzést nézegettem a közelgő aranyász találkozó időpontja miatt,
illetve azért,
amikor a vízállás előrejelzést nézegettem a közelgő aranyász találkozó időpontja miatt,
illetve azért,
hogy mit is várhatunk a következő napokban a nagy árhullámot követően.
Fogalmam sincs, hogy hányan veszik a fáradtságot arra,
Fogalmam sincs, hogy hányan veszik a fáradtságot arra,
hogy meghatározzák
a legjobb időszakot az aranyászásra,
illetve azt, hogy egy adott helyszínt tekintve hol,
milyen partrészen kezdjünk el mintázni,
a helyszínre érve meghatározni a legjobb minőségű föveny elhelyezkedését.
a legjobb időszakot az aranyászásra,
illetve azt, hogy egy adott helyszínt tekintve hol,
milyen partrészen kezdjünk el mintázni,
a helyszínre érve meghatározni a legjobb minőségű föveny elhelyezkedését.
1. ábra (a diagram forrása a hydroinfo.hu)
Te, hogy állsz neki a felfedezőmunkának?
Gondolok itt ilyenekre,
hogy mielőtt kimész a partra,
akkor google térképen kinézed előre a tuti helyszínt,
ami szerinted jó lehet, vagy ránézel az aranyásztérképekre a blogon,
esetleg elolvastad a "bibliákat" a témában online, jobb esetben papíron,
és Te már tudod is,
hogy Ács az "k.rvajó", és ma ott akkor jól meggazdagszom!
Vagy, jó lesz az aranyász találkozók helyszíne, mert hát minek menne oda annyi ember?
Csak azért megy oda, mert van arany, nem?
Elárulom NEM, nem csak ezért,
hanem mert itt VAN elegendő hely, hogy ne nagyon zavarjuk egymást,
és mindenki fel tudja állítani a padját.
NEM EZ A LEGJOBB PART aranyászni,
sőt ahogy felállnak a padok
az egyik 25, míg a másik 60 szemes helyen lesz.
Az már egy másik dolog, hogy az adott mosó honnan halmozza fel magának a "betevőt".
(A fenti monológot csak figyelemfelkeltőnek szántam, nem általánosítok,
csak jellemző emberi motívumokat soroltam fel.)
Na, és akkor kb. meg is érkeztünk a címhez.
Mit hívok én aranyásztőzsdének, és miért?
A vízügy.hu, mint előrejelzési,
illetve a hydroinfo.hu, mint archív adatokkal rendelkező oldal
megkerülhetetlen segítséget tud adni, ha tudjuk, hogy mit keresünk.
2. ábra (a kép forrása a hydroinfo.hu)
De mit keresünk?
A pénzügyi tőzsdék, értéktőzsdék, bitcoin tőzsdék mindig felhördülnek,
mikor kilő a grafikon, és végeláthatatlan emelkedésbe, vagy zuhanásba kezd.
Mi is felsóhajtunk, de mi nem ezt keressük... vagy legalábbis nem CSAK ezt!
Nekünk a szép hosszú "egyenesekre" kell figyelnünk,
melyek a jellemző vízjáráson belüli "stagnáló" időszakokat mutatják.
Mi az a jellemző vízjárás?
"A vízhozam általában egy évre kivetített átlagos, szabályos ingadozása a vízjárás."
Ezt mutatja nagyjából egy olyan diagram,
melyen az éves adatokat egy adott helyszínről lekérjük,
és némi utómunkával egy excell táblában megjelenítjük.
Nyilván mi az aktuális vízszintet fogjuk megjeleníteni, nem pedig a m3/s vízhozam értéket,
bár a két érték összefügg, nekünk relevánsabb a vízszint.
Ennek megfelelően kapunk egy jó hosszú, szépen ingadozó görbét.
3. ábra forrás: saját táblázatból
sajnos mi nem annyira szeretjük látni ezeket a csúcsokat,
hiszen ennyivel kevesebbet lehetünk a parton.
Vagy mégis?
A jó elemző minden történésre figyel.
Hát persze, hogy szeretjük, hiszen ez jelzi nekünk előre,
hogy JÖN AZ ARANY!
A szélessége mutatja meg, hogy mennyi, a lefutása azt,
hogy mennyire lesz agyagos a part, mikor újra kimehetünk.
Az, hogy hol fogjuk feldúsulva megtalálni azt pedig a már említett
stagnáló, egyenes görbeszakaszok fogják jelezni.
De hát nem is látunk egyenes szakaszokat az éves görbén!
Azért, mert sávokban kell gondolkodni.
Adott időszak átlagos kilengéseit figyelembe véve,
akár 10cm pontossággal meg fogjuk tudni állapítani,
hogy hol lesz a legdúsabb föveny a parton.
Itt hívnám fel a figyelmeteket a 10cm pontosság egy függőleges tól-ig érték,
ami a parton egy széles sávot jelent.
Ugyanez vonatkozik az általunk meghatározott egyenes vonalra a diagramban.
Az 1. ábrán láthattok piros téglalapokat.
Ezek azok a sávok, ahol dúsul az arany egy adott helyszínen.
Ezeket a medermagasságokat, sávokat, ha gyakran jártok az adott parton ki fogjátok tapasztalni.
Aktuális vízállást ellenőrizve tudni fogjátok, hogy a dús szakasz milyen távol helyezkedik el a víztől.
4. ábra forrás: saját táblázatból
Ezen a négyes ábrán kiemeltem azt, amit eddig nem említettem.
Az egyenes sávunk legfontosabb tulajdonságát a fűrészfog mintát.
Mit jelent ez a mi esetünkben?
Az ábrán a két színes vízszintes vonal között 50cm
vízszintemelkedés van.
10˙-os parton ez egy közel 3m-es sávot jelent!
Ha esetleg a trigonometria nem az erősséged,
vagy már nagyon régen volt, hogy az iskolában oktatták,
akkor a képlet úgy áll össze,
hogy az 50cm szintkülönbséget (derékszögű háromszög befogója)
elosztjuk sinus10-el. (a part dőlésszögével)
288cm jön ki.
8˙-os parton 359cm-es sávot kell vizsgálni,
míg 12˙-os parton 240cm ez a sáv.
Tehát, mit látunk a fenti ábrán?
Azt láthatjuk, hogy két hónap alatt van 4 fűrészfog jel,
ami fél méternyi gyors vízszintemelkedést jelez,
és néhány napos levonulást.
Ez azt jelenti, hogy a már lerakott fövenyt, szépen átszéreli a víz nekünk négyszer.
Jó, de mi az a két kis piros fűrészfog?
Ott lesz egy szekunder dúsulásunk.
No, de hol lesz az arany ezekben a sávokban?
Kitaláljátok?
Általában legfelül, a fűrészfog jel csúcsától lefelé haladva,
a felső régióban.
Ugyanúgy, mint a padokon.
Mindig a sáv legfelső szakasza a legdúsabb,
kivéve, ha van más egyéb hidrológiai tényező a közelben,
vagy erre utaló egyéb nyom.
Aki a N. László Endre könyveit, írásait olvasta,
az olvasott már a magaspart
lábánál a habzóban lévő dúsulásról.
Igen, szokott ilyen is lenni, olykor jelentős dúsulás található ott,
de csak akkor jelentős, ha a víz nyugodt,
vagy visszaforog az adott helyen.
Ez a dúsulás egyfelől azért van,
mert magas vízálláskor bomlasztja az ősi lerakódásokat a víz,
másfelől a partfalnak csapódó szemcsék mozgási energiája csökken,
és elkezdenek süllyedni,
azonban csak abban az esetben merülnek le közvetlenül a fal tövébe,
ha ott a víz relatív nyugodt.
Illetve akkor dúsul fel igazán,
ha a partfal előtti hullámtér megfelelő magasságban marad pár napot.
Majd vissza-visszatér, és akár tovább tudja dúsítani a kioldódott részecskéket.
Természetesen a vízzel együtt mosásról se feledkezzünk meg,
hiszen a "biblia" is említi, hogy a mosók a vízzel jártak,
hiszen ahol széreli a víz, ott mindig dúsabb az ismeretlen part is.
"Gyakran víz alól is mostak..."
Ez pedig azt jelzi, hogy tisztában voltak az arany lelőhelyével, és áradás végén, még a víz teljes levonulását sem várták meg a DÚS szakaszokon, nehogy valaki megelőzze őket.
Végszónak annyit,
hogy remélem hasznotokra válik ez a rövidke útmutató, amit fentebb leírtam,
talán lesznek közületek páran, akik nem röstellik az excell táblát is segítségül hívni,
hogy egy-egy ismeretlen területre már felkészülten menjenek ki
és rengeteg aranyat mossanak ki.
Sose felejts el mintázni, mert az a biztos!
Köszönöm a figyelmeteket!
