2025. június 16., hétfő

Itt van a nyár... mindenki táncol!

Szervusztok!

Régen nem írtam már, 
de őszintén szólva nem is sok kedvem volt az elmúlt időszakban klaviatúrát ragadni,
miközben nézem a nap, mint nap "elvaduló", szabadon keringő FB csoportomat... oldalamat.

Mindenesetre a fantasztikusan sikerült szombati, 
zsámbéki minifesztivál éjszakába nyúló koncertjei után, 
megmondom őszintén, hogy vasárnap délelőtt kissé nehezen indult meg a lapát a kezemben a parton. :)

(a csonka pici...)

A polikarbonát alapú, felépítményes padom hosszát lefelezve, 
kizárólag vastag gumibordás felülettel dolgoztam.
Egyetlen célom az volt, 
hogy megmérjem mennyi idő alatt tudok megetetni a paddal 250 liternyi fövenyt.
Annyi nehezítési/ könnyítési csavart vittem a történetbe, 
hogy letöltöttem a telefonomra egy alkalmazást, 
amelyet előzetesen szépen beállítva 15 másodpercenként jelzést kaptam, 
amire fel kellett dobnom egy fél lapátnyi fövenyt a padra. 
Ezt megelőzi 3 csippanás, ami egyfajta felkészítő a dobás előtt, ami sokszor jól jött.

(az applikáció)

Csináltam néhány lapátpróbát, 
de 35-40 szemcsénél nem találtam többet az adott helyszínen, 
illetve adott sávban, amit vizsgáltam.

Ha kezdő vagy, és még csak próbálgatod az aranynézést,
akkor kattints az alábbi videóra, amelyben nagyon lassan végigvezetlek egy alap technikán,
amellyel garantáltan megfogod a dunai aranyszemeket.
több, mint 120 gyermek követte már ezeket a lépéseket, és mindenkinek sikerült kimosnia az aranyszemeket!
Neked is fog!


Feliratkozni ÉR! :)

De most nem ez volt a lényeg, 
ezért túl sok további energiát nem fektettem a dologba.
Volt ott jobb föveny is, már csak ránézésre is, 
de még többet kellett volna vele gyalogolni a napon, hogy összegyűjtsem.
Ha elemezni akarod, egy adott folyószakasz legdúsabb sávjait, arra a legegyszerűbb módszer, ha figyeled a vízjárást visszamenőleg. 
A pad csúszóróstáját egy akkumulátorról megtáplált vízszivattyúval öblítettem.
Ezt az alap felállást már tesztelem egy ideje, 
akik voltak az utolsó találkozón, láthatták,
azonban idő hiányában ezek a tesztek elhúzódnak.

(lesifotó a kupacoló "jómunkásemberről")

Mértem az időket.
Mivel elég messziről kellett így is kupacolni, és kellemesen meleg, 
alig 30 fok volt a parton árnyékban,
nekem meg ki tudja mennyi a tűző napsütésben, 
így kereken fél órámba telt összehordani 250 liternyi fövenyt.
Ezt elég lassúnak ítéltem meg, 
viszont legalább nem kellett kapkodnom, 
nem hajtott a tatár,
és végülis nem ez volt a tényleges célja a tesztnek.

Egyetlen dolgot nem mértem meg, az a padról lejövő aktuális vízáram.
Majd legközelebb, úgyis cserélni szeretném a tápcsövet.

(kipróbáltam ezt a kütyüt is...)

A pad lejtését laza 10 fokra állítottam be, amit digitális mérőműszerrel hitelesítettem, 
majd a pad nulla dőlésre állítását követően végre bekötöttem az akkut is a sorba.

Manuálisan, egy mérőszalaggal is beállítható a pad dőlésszöge, 
ha segítség kell hozzá, kattints az alábbi blog bejegyzésre!
Ezt a padot alig 10 perc alatt bárhol munkára lehet fogni minden nehézség nélkül.

Az volt a terv, hogy az 55cm széles pad etetőjét kétoldalasan fogom megtáplálni.
Ez annyit jelent, hogy egy dobás balra, majd egy dobás jobbra,
kb. a rosta felétől számítva úgy, hogy kivárom a 15 másodperces követési távolságokat.

A pad tisztulását csekkolva tudom, 
hogy ennél sokkal gyorsabban is etethető a pad, 
illetve már többször is etettem gyorsabban, minden gond nélkül,
de ez most egy méréssel egybekötött mosás volt, 
így kellett valami, amihez igazodom.


Bevallom nem volt könnyű visszafognom magamat,
mert hosszúnak éreztem a 15 másodperces várakozást,
 azonban, amikor az ácsi Eperjesi Lacibával töltöttem egy fél napot, 
akkor nagyjából ezt a tempót tartotta, 
talán egy lehelletnyivel rövidebb szüneteket tartott, 
de még az általam kezdeményezett "mesedélután" 
figyelemelterelő beszélgetései közben sem csúszott 20 másodpercen túlra.

Ez hatalmas önfegyelmet kíván, 
meg persze egy szuperül megvágott lapátot, 
mint amilyen neki van, 
amire, ha akarunk sem tudunk 1 liternél több fövenyt rátenni!

Az enyém egy mezei, s így dögnehéz lapát volt, 
ezért kb. fél lapátokban mértem a fövenyt.
A csippanások hallhatósága érdekében, 
és mert folyamatosan tűzött a nap, 
egy laza pamut inget viseltem,
melynek zsebében figyelt a "hajcsárom"!
Onnan füttyentett, hogy:
 "Nosza, tessék dobni!"
:)

(a part jelzései nem hazudnak)

A párom addig, az általam készített fekvőhelyen pihente ki az előző estét, hetet.
Legnagyobb "meglepetésemre", szinte hajszál pontosan egy órába 
(1:05: 37-kor állítottam meg a stoppert) 
telt feldobálni a fövenyt a padra.
Ez két dolgot jelent, 
egyik, hogy megfelelő mennyiséget hordtam össze a kupacba,
illetve, hogy legalább 4 óra munka lenne ezzel a tempóval egy köbmétert feldolgozni.

Itt azért megjegyezném, hogy sokan elszámolják ám a dolgokat,
és simán átverik önmagukat, 
amikor megkérdezzük egy-egy beszélgetéskor, 
hogy mennyit is tettek fel a padra!
Erről szól az egyik korábbi cikk itt a blogon, 
Ajánlom mindenkinek elolvasásra!

Megtörtént hát, ami megtörtént, megfogtunk, amit lehetett,
eljött az öblítés ideje.
A nagy részét természetesen rögtön egy kisvödörbe tettem feliratozva, 
hogy tudjam mikor és mennyi mosásból keletkezett.
A maradék alá be kellett nézzek, 
így készültek az alábbi szemet gyönyörködtető fényképek.



Mindent összevetve elégedett vagyok,
mert most már tudom, 
hogy a "hajcsár" használata mellett,
 biztosan jól is hordtam össze a kimosásra szánt mennyiséget, 
különben elcsúszot volna a mosási idő!

A fentiek tudatában azt is tudom, hogy megfelelő lapátal és felkészültséggel, 
a padom körülbelül 10 másodpercenként fel tud dolgozni egy dobást, 
ha felesben használom az oldalakat.
Ez azt jelenti, hogy nagyjából kimaxolva a pad jelenlegi kvalitásait
egy köbméter fövenyt 3:00 óra alatt lehet vele teljesíteni.
Természetesen úgy, és akkor,
ha a fizikai kondíciónk és az időjárás ezt lehetővé teszi, 
mert azért valjuk be, kell a frissítés, a vízpótlás, 
és némi energiabevitel is egy ilyen túrához.


Mindenkinek jó "túrázást" kívánok!

Sárguljon!






2024. június 19., szerda

"Aranyásztőzsde", avagy a legjobb esélyünk a parton

Aranyásztőzsde


Ez a szó jutott ma reggel eszembe, 
amikor a vízállás előrejelzést nézegettem a közelgő aranyász találkozó időpontja miatt, 
illetve azért, 
hogy mit is várhatunk a következő napokban a nagy árhullámot követően. 
Fogalmam sincs, hogy hányan veszik a fáradtságot arra, 
hogy meghatározzák
a legjobb időszakot az aranyászásra
illetve azt, hogy egy adott helyszínt tekintve hol, 
milyen partrészen kezdjünk el mintázni,
 a helyszínre érve meghatározni a legjobb minőségű föveny elhelyezkedését.

1. ábra (a diagram forrása a hydroinfo.hu)


Te, hogy állsz neki a felfedezőmunkának?

Gondolok itt ilyenekre, 
hogy mielőtt kimész a partra, 
akkor google térképen kinézed előre a tuti helyszínt, 
ami szerinted jó lehet, vagy ránézel az aranyásztérképekre a blogon,
esetleg elolvastad a "bibliákat" a témában online, jobb esetben papíron, 
és Te már tudod is, 
hogy Ács az "k.rvajó", és ma ott akkor jól meggazdagszom!

Vagy, jó lesz az aranyász találkozók helyszíne, mert hát minek menne oda annyi ember?
Csak azért megy oda, mert van arany, nem?
Elárulom NEM, nem csak ezért, 
hanem mert itt VAN elegendő hely, hogy ne nagyon zavarjuk egymást, 
és mindenki fel tudja állítani a padját.
NEM EZ A LEGJOBB PART aranyászni, 
sőt ahogy felállnak a padok
az egyik 25, míg a másik 60 szemes helyen lesz.
Az már egy másik dolog, hogy az adott mosó honnan halmozza fel magának a "betevőt".

(A fenti monológot csak figyelemfelkeltőnek szántam, nem általánosítok, 
csak jellemző emberi motívumokat soroltam fel.)

Na, és akkor kb. meg is érkeztünk a címhez.

Mit hívok én aranyásztőzsdének, és miért?
A vízügy.hu, mint előrejelzési, 
illetve a hydroinfo.hu, mint archív adatokkal rendelkező oldal
megkerülhetetlen segítséget tud adni, ha tudjuk, hogy mit keresünk.

2. ábra (a kép forrása a hydroinfo.hu)

De mit keresünk?
A pénzügyi tőzsdék, értéktőzsdék, bitcoin tőzsdék mindig felhördülnek,
mikor kilő a grafikon, és végeláthatatlan emelkedésbe, vagy zuhanásba kezd.
Mi is felsóhajtunk, de mi nem ezt keressük... vagy legalábbis nem CSAK ezt!
Nekünk a szép hosszú "egyenesekre" kell figyelnünk, 
melyek a jellemző vízjáráson belüli "stagnáló" időszakokat mutatják.

Mi az a jellemző vízjárás?
"A vízhozam általában egy évre kivetített átlagos, szabályos ingadozása a vízjárás."

Ezt mutatja nagyjából egy olyan diagram, 
melyen az éves adatokat egy adott helyszínről lekérjük, 
és némi utómunkával egy excell táblában megjelenítjük.

Nyilván mi az aktuális vízszintet fogjuk megjeleníteni, nem pedig a m3/s vízhozam értéket,
bár a két érték összefügg, nekünk relevánsabb a vízszint.

Ennek megfelelően kapunk egy jó hosszú, szépen ingadozó görbét.
3. ábra forrás: saját táblázatból

A tőzsdei elemzők imádnák ezeket a görbéket elemezni,
sajnos mi nem annyira szeretjük látni ezeket a csúcsokat, 
hiszen ennyivel kevesebbet lehetünk a parton.

Vagy mégis?
A jó elemző minden történésre figyel.

Hát persze, hogy szeretjük, hiszen ez jelzi nekünk előre, 
hogy JÖN AZ ARANY!
A szélessége mutatja meg, hogy mennyi, a lefutása azt, 
hogy mennyire lesz agyagos a part, mikor újra kimehetünk.

Az, hogy hol fogjuk feldúsulva megtalálni azt pedig a már említett
stagnáló, egyenes görbeszakaszok fogják jelezni.

De hát nem is látunk egyenes szakaszokat az éves görbén!

Azért, mert sávokban kell gondolkodni.
Adott időszak átlagos kilengéseit figyelembe véve,
 akár 10cm pontossággal meg fogjuk tudni állapítani, 
hogy hol lesz a legdúsabb föveny a parton.

Itt hívnám fel a figyelmeteket a 10cm pontosság egy függőleges tól-ig érték, 
ami a parton egy széles sávot jelent.
Ugyanez vonatkozik az általunk meghatározott egyenes vonalra a diagramban.
Az 1. ábrán láthattok piros téglalapokat.
Ezek azok a sávok, ahol dúsul az arany egy adott helyszínen.
Ezeket a medermagasságokat, sávokat, ha gyakran jártok az adott parton ki fogjátok tapasztalni.
Aktuális vízállást ellenőrizve tudni fogjátok, hogy a dús szakasz milyen távol helyezkedik el a víztől.

4. ábra forrás: saját táblázatból

Ezen a négyes ábrán kiemeltem azt, amit eddig nem említettem.
Az egyenes sávunk legfontosabb tulajdonságát a fűrészfog mintát.
Mit jelent ez a mi esetünkben?
Az ábrán a két színes vízszintes vonal között 50cm
vízszintemelkedés van.
10˙-os parton ez egy közel 3m-es sávot jelent!
Ha esetleg a trigonometria nem az erősséged,
vagy már nagyon régen volt, hogy az iskolában oktatták,
akkor a képlet úgy áll össze, 
hogy az 50cm szintkülönbséget (derékszögű háromszög befogója) 
elosztjuk sinus10-el. (a part dőlésszögével)
288cm jön ki.
8˙-os parton 359cm-es sávot kell vizsgálni,
míg 12˙-os parton 240cm ez a sáv.

Tehát, mit látunk a fenti ábrán? 
Azt láthatjuk, hogy két hónap alatt van 4 fűrészfog jel,
ami fél méternyi gyors vízszintemelkedést jelez,
és néhány napos levonulást.
Ez azt jelenti, hogy a már lerakott fövenyt, szépen átszéreli a víz nekünk négyszer.
Jó, de mi az a két kis piros fűrészfog?
Ott lesz egy szekunder dúsulásunk.
No, de hol lesz az arany ezekben a sávokban?
Kitaláljátok?
Általában legfelül, a fűrészfog jel csúcsától lefelé haladva,
 a felső régióban.
Ugyanúgy, mint a padokon. 
Mindig a sáv legfelső szakasza a legdúsabb,
kivéve, ha van más egyéb hidrológiai tényező a közelben, 
vagy erre utaló egyéb nyom.

Aki a N. László Endre könyveit, írásait olvasta, 
az olvasott már a magaspart
lábánál a habzóban lévő dúsulásról.
Igen, szokott ilyen is lenni, olykor jelentős dúsulás található ott, 
de csak akkor jelentős, ha a víz nyugodt, 
vagy visszaforog az adott helyen.

Ez a dúsulás egyfelől azért van, 
mert magas vízálláskor bomlasztja az ősi lerakódásokat a víz,
másfelől a partfalnak csapódó szemcsék mozgási energiája csökken, 
és elkezdenek süllyedni,
azonban csak abban az esetben merülnek le közvetlenül a fal tövébe, 
ha ott a víz relatív nyugodt.
Illetve akkor dúsul fel igazán, 
ha a partfal előtti hullámtér megfelelő magasságban marad pár napot.
Majd vissza-visszatér, és akár tovább tudja dúsítani a kioldódott részecskéket.

Természetesen a vízzel együtt mosásról se feledkezzünk meg, 
hiszen a "biblia" is említi, hogy a mosók a vízzel jártak, 
hiszen ahol széreli a víz, ott mindig dúsabb az ismeretlen part is.

"Gyakran víz alól is mostak..."
Ez pedig azt jelzi, hogy tisztában voltak az arany lelőhelyével, és áradás végén, még a víz teljes levonulását sem várták meg a DÚS szakaszokon, nehogy valaki megelőzze őket.

Végszónak annyit, 
hogy remélem hasznotokra válik ez a rövidke útmutató, amit fentebb leírtam, 
talán lesznek közületek páran, akik nem röstellik az excell táblát is segítségül hívni, 
hogy egy-egy ismeretlen területre már felkészülten menjenek ki
és rengeteg aranyat mossanak ki.

Sose felejts el mintázni, mert az a biztos!

Köszönöm a figyelmeteket!